A Budai Várban található Történeti Múzeum átalakult a divat fellegvárává. A párizsi divat mintegy negyed évezredes történetét, az 1750-től máig tartó fejlődést mutatja be a múzeum új kiállítása. A Napkirály udvarát jellemző pompa korától fogva vitathatatlan, hogy a divat fővárosa Párizs - és ezt most mindenki testközelből is megtapasztalhatja.

Ahogy a kiállítás tájékoztatója idézi Holzer Andortól: "Sohasem lesz divat Párizs nélkül, míg Párizs fennáll". A vicc az, hogy a divat maga szinte kitapinthatatlanul hatja át a várost, egész Párizs légkörét meghatározza, mégsem lehet rámutatni, hogy hol is van. A kiállítás is ennek a tapasztalatnak a szolgálatába szegődik: arra keres magyarázatot, hogy hogyan hatja át ugyanaz a divatirányzat egy időben az öltözködést, a sminkelést és az irodalmat, hogyan jelenik meg még az építészetben is - elég a házakat és emlékműveket díszítő szobrokra utalnunk, melyek mindig is az adott divatirányzat jegyeit viselik magukon. A képes folyóiratok kultúrája a XVIII. században virágzott fel, és ennek nyomán már sokkal több, a divathoz kapcsolódó adat maradt fenn. Ekkorra tehető, hogy egész Európa a francia öltözködést kezdte majmolni, ahogy a magyar lapok is rendszerint francia élményekből táplálkoztak, elég a Divatcsarnokra, vagy a Magyar Divatipar című korszakos kiadványra utalnunk.

A 20. században a szabók már nem egyszerűen néhány ruhájukról váltak híressé, hanem egész gyárakat tartottak fenn - a nagy "művészszabók" és ruhatervezők kora, Paul Poiret-val köszöntött be. A század legmerészebb garçonne-ja kitüntető címet mégsem ő, hanem fiús lánya, Gabrielle (Coco) Chanel nyerte el, akiért Cocteau és Picasso is rajongott, s aki megteremtette a nőies, elegáns dolgozó nő típusát. Ennek torzított formája máig él, sőt, néhány igazán pozitív mutációjával is találkozhatunk a reklámok és a divatlapok kapcsán. Elsa Schiaparelli nevét főként Salvador Dali miatt szokás ismerni, akire Dalí szürrealizmusa hatott a ruhatervezésben is. "Néhányszor a mester ötleteit jelenítve meg ruháin" - írja a tájékoztató.
A második világháború után már a francia film virágkora is szerepet játszott abban, hogy a franciák diktálják a divatot nemcsak Európának, hanem Amerikának is. Ez sajnos rövid, ám dicsteljes időszak volt, melyet a New Look atyja, Christian Dior indított el. És ide tartozik a máig eredeti ötletekkel előálló Yves Saint Laurent. Az igazi gazdasági lángész azonban a vállalatbirodalmat építő Pierre Cardin volt, aki elsőként nyitott keletre, így Budapestre is. Egy-két fényreklám tehát már a hatvanas években is jutott nekünk.
A kiállítás főként a Párizsi Divat- és Kosztümmúzeum és Párizs Város Történeti Múzeumának metszet- és festményanyagának segítségével jött létre. Mintegy száz teljes toalett mellett látható számos folyóirat és korhű, vagy korabeli rajz, sok ékszer, film és fotó.

Osztályzat: 5

Budai Vár E épület, nyitva hétfő kivételével 10-18 között.